Kínai bünözés

Halálos ítélet

Másodfokon is halálra ítélt egy 31 éves üzletasszonyt egy kínai bíróság, miután bűnösnek találta több száz millió jüan értékű csalásban – adta hírül a kínai média csütörtökön.

Vu Jing ügyében első fokon 2009 decemberében hirdettek ítéletet, amikor bebizonyosodott, hogy 380 millió jüan, vagyis több mint 14 milliárd forint kár érte azokat, akiktől korábban magas kamatra kölcsönt kért.

A vállalkozónak 2005 közepe és 2007 eleje között a jelentős haszon reményében összesen 770 millió jüant (28,8 milliárd forint) adtak hitelezői. A bíróság megállapítása szerint Vu törvényellenesen jutott a pénzhez, „valótlan állításokkal, az igazság szándékos elhallgatásával és megtévesztően magas hozam ígéretével”.

Vút teljes vagyonelkobzásra ítélték, és élete végéig eltiltották politikai jogainak gyakorlásától. A kelet-kínai Csöcsiang tartomány felsőbb bírósága elutasította Vu fellebbezését, mivel „súlyos kárt okozott az országnak és az embereknek, s ezért súlyos büntetést érdemel”.

A Hszinhua hírügynökség beszámolója szerint Vu parasztcsaládból származik, és vállalkozói karrierjét 1997-ben egy fodrászattal kezdte. 2006-ban a Bense csoport tulajdonosaként vált ismertté, üzleti tevékenysége immár a szállodaiparra, áruházak, internetkávézók üzemeltetésére, gépkocsikkal és építőanyagokkal történő kereskedésre is kiterjedt.

A világháló fórumain véleményüket kifejtő kínaiak között sokan túlságosan szigorúnak érzik a büntetést, és annak enyhítését javasolják. A halálbüntetést a kínai joggyakorlat szerint a legfelső bíróságnak is jóvá kell hagynia.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Prosti maffia

Több tucatnyi vádlottja van a legnagyobb kínai prostituálthálózat perének: a tavaly júniusban leleplezett hálózatot egy házaspár vezette, a lányokat a pár által felbérelt férfiak futtatták.Az első körben 33 személyt ítéltek el szerdán a kínai fővárosban. A vendégkört a jobb szállodák és szórakozóhelyek közelében toborozták. A prostituáltak között külföldiek és tizenévesek is voltak, ők egy-egy alkalommal 500 és 2000 jüan (19 000-75 000 forint) közötti összeget kerestek. A szerdán elítélt férfiakat nyolc hónaptól három évig terjedő börtönnel büntette a bíróság, további 38 fő - köztük a hálózatot vezető pár - sorsáról később ítélkeznek.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kínai szökevény

Kína egyik legkeresettebb szökevényét, akit csalással vádoltak, és Kanadából tavaly februárban hoztak haza, 15 év börtönre ítélte egy délnyugat-kínai bíróság pénteken. Mintegy 600 gazdasági bűncselekményekkel gyanúsított kínai bujkál külföldön.

A 66 éves Ceng Han-lin (Zeng Hanlin) kínai multimilliomost hazájában 8 millió dollár értékű részvénycsalással vádolták és már 2000 óta keresték. 2004-ben tűnt fel Kanadában, ahová érvényes vízum nélkül érkezett és menekültstátuszért folyamodott, de azt nem kapta meg. Hét év után adták ki, tavaly februárban érkezett haza Torontóból.

A kuangtungi (Guangdong) származású Ceng 1997 és 1998 között a Feilong csoportot vezette, amely szállítással és gépgyártással foglalkozott. Ez időben banki megtakarítások hamis igazolásaival és ugyancsak hamis átutalási megbízásokkal tőkeátadásról állapodott meg egy szecsuani vállalattal; részvényeinek értékét megtévesztő módon 65 millió jüanra (9,8 millió dollár) állította be.

Cenget Kanada állítólag olyan feltétellel adta ki a kínai hatóságoknak, hogy nem fogják halálra ítélni, s úgy tudni, ugyanez volt az igényük egy másik – Cengnél is keresettebb – gyanúsított esetében is, akit 12 év után tavaly nyáron adtak ki. Laj Csang-hszing (Lai Changxing) ellen csempészés és korrupció gyanújával indult meg visszatérte után azonnal az eljárás.

Mindkét férfi szerepelt a legkeresettebb gazdasági szökevények „top 10-es” listáján. A sajtóban megjelent becslések szerint összesen körülbelül 600-an lehetnek külföldön, többségük főleg Észak-Amerikában és Délkelet-Ázsiában keresett menedéket. A közbiztonsági minisztérium korábbi közlése szerint a kínai rendőrség fogságába az elmúlt öt évben több mint 250 szökevény került mintegy 20 országból, illetve területről.

Kína 37 országgal írt alá kiadatási egyezményt (köztük Spanyolországgal, Ausztráliával, Portugáliával és Franciaországgal), 47-tel pedig büntetőjogi megállapodást, s arra törekszik, hogy az országok köre bővüljön. Kínával szemben azonban gyakran hangoztatják, hogy a bírói ítélkezés szigorú, s korábban nem volt ritka, hogy gazdasági bűncselekményekért is végrehajtandó halálbüntetést szabtak ki.

Kanada az egyik „legnépszerűbb” célállomása a bűncselekmények gyanújával keresett kínai állampolgároknak. A kanadai külügyminiszter tavaly azt nyilatkozta, hogy hazája fel kívánja gyorsítani a kiadatási ügyek bonyolítását. Ígéretet tett kínai partnereinek arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a körözött személyek visszakerüljenek a hazájukba.