2012. január 28., szombat

high- tech

A helyszín Peking, egy jellegtelen konferenciaterem. Az előadó, Vu Dzsian-ping hatalmas csiszolt üvegfal előtt áll. Elfordít egy kapcsolót, erre az üveg áttetszővé válik, és megjelenik rajta egy impozáns hálózati műveleti központ, tele nagy számítógépes kijelzőkkel. Kína és a világ térképét mutatja, hajszálpontosan megjelölve a következő generációs internet, az IPv6 kínai kapcsolódási pontjait.

Kínában már majdnem kétszer annyian használják az internetet, mint az Egyesült Államokban, és Vu Dzsian-Ping - számítógép-tudós, a kínai oktatási és kutatási hálózat igazgatója - azt szemlélteti, hogy az új protokoll telepítésében az ázsiai nemzet gyorsabban halad, mint bármelyik másik állam a világon. Az IPv6 elődjénél jóval fejlettebb biztonsági és adatvédelmi beállításokat tartalmaz, de sokkal fontosabb, hogy az új protokoll révén nagyságrendekkel több IP-cím osztható ki, miközben a jelenlegi (IPv4-es) internetcímek gyakorlatilag elfogytak.

- Kínának át kell térnie az IPv6-ra - hangsúlyozza Vu. - Az Egyesült Államokban sokan nem hiszik, hogy ez sürgős volna, de mi meg vagyunk győződve róla.

Ha viszont a következő generációs internet már megérkezett Kínába, vajon a számítástechnika jövője is ott formálódik? - teszi fel a kérdést a The New York Times helyszíni tudósítója. Sok egyesült államokbeli szakember szerint nagyon is. Mivel rendelkezésére áll az olcsó munkaerő, Kína a számítógépek és fogyasztói elektronikai termékek területén immár a világ meghatározó gyártója. A virágzó gazdaság és a növekvő technológiai infrastruktúra pedig hatalmas tolóerőt jelent a következő generációs számítástechnika élvonala felé.

Több mint nemzeti büszkeség

Kína esetében a számítástechnikai központok fejlesztését nem egyszerűen a nemzeti büszkeség motiválja, hanem az egyfajta kísérlet arra, hogy megfelelő alapot teremtsen az innovatív kínai vállalatok számára, és átalakítsa a technológiai struktúrát, új irányba mozdítva el a világ asztali PC-inek összeszerelésétől.

- Ne higgyük azt, hogy nem születhet meg a kínai Steve Jobs - figyelmeztet Clyde V. Prestowitz Jr., az Economic Strategy Institute elnöke. - Az innovációnak különböző formái vannak, mi pedig hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni az innovációs és a garázsból induló, ötletekre építő cégek közé.

Van azonban egy másik formája is az innovációnak, amely az eredmények folyamatos javulását eredményezi. Ebben mi nem vagyunk jók - ők viszont azok. Ezt a nézőpontot nem mindenki osztja, mindazonáltal más szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy hiba lenne alábecsülni a gyors haladáshoz rendelkezésre álló kínai kapacitásokat.

- Amikor 1978-ban először jártam Kínában, azt láttam, hogy a munkások varrótűvel fűzik fel a számítógép-memóriákat - emlékszik vissza Patrick J. McGovern, az International Data Group alapítója, aki az elsők között fektetett be az egyik legsikeresebb kínai internetes cégbe, a Tencent Holdingsba. - Mostanra felgyorsult az innováció, és a jövőben egy sor okostelefon és táblagép szabadalmának már kínai szakemberek lesznek a tulajdonosai.

Újfajta kihívás

Hat évtizedre visszatekintve - egészen az Eniacig, az első elektronikus számítógépig - az Egyesült Államok határozta meg mind a tempót, mind az utat a modern számítástechnika és a kommunikáció számára. A mainframe-től az iPhone-ig, az Arpanettől a WiFi-ig minden innováció amerikai volt. Multikulturális olvasztótégelyként létrejött a Szilícium-völgy, amelynek dominanciáját egészen az 1980-as évekig senki sem fenyegette. Akkor Japán - legalábbis úgy tűnt - egy időre átvette az irányítást a félvezető- és számítógép-iparban, egészen addig, amíg a szigetország gazdasága hanyatlani nem kezdett.

Ma Kína egészen másfajta kihívást jelent. Míg a japán gazdaság motorja már régóta az export, Kína hamarosan a világ legnagyobb belső piacává válik az internetes kereskedelem és a számítástechnika területén egyaránt. A kínai technológia erejére a világ 2010 végén kapta fel a fejét, amikor egy időre a kínai Tianhe-1A lett a világ leggyorsabb szuperszámítógépe. Bár amerikai processzorokkal készült, és teljesítményét hamarosan felülmúlta egy japán gépé, egyértelműen bizonyította, hogy a kínaiak világszínvonalú számítástechnikai tervezésre képesek.

Aztán tavaly októberben egy másik kínai szuperszámítógép, a Sunway Bluelight MPP áttörte a petaflop - a másodpercenkénti trillió számítási művelet - jelentette akadályt, és ez által a világ 20 leggyorsabb számítógépének egyike lett. Ennek a gépnek a hírét még elődjénél is nagyobb meglepetéssel fogadta a világ. Egyrészt azért, mert kínai mikroprocesszorokra épült, másrészt azért, mert jelentős előrelépést ért el az alacsony fogyasztású működésben.

Ami arra utalhat, hogy a kínaiak már most jelentős előnyre tettek szert a "teljesítmény per watt" versenyben - márpedig az energiahatékony számítástechnika alapvető fontosságú lesz a következő generációs, úgynevezett exascale szuperszámítógépek megalkotásakor. Ezek a számítógépek ezerszer gyorsabbak lesznek a jelenlegieknél, megjelenésük a tervek szerint az évtized végére várható. A kínai kormány szuperszámítógép-befektetései az amerikai szakemberek szerint is kifizetődnek.

Akadályok a dominancia előtt

Tavaly egy interjúban Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa elkötelezett a "tárgyak internetének" létrehozásában. Az otthonok és az intelligens villamosenergia-hálózatok összekapcsolása meghatározó elv a következő generációs internet kialakításakor az Egyesült Államokban is. És ez együtt jár a "mindenütt jelenlévő számítástechnika" gondolatával; azzal, hogy a számítási teljesítmény átalakítja az olyan mindennapi eszközöket, mint amilyenek az okostelefonok vagy a digitális zenelejátszók.

De Kína úgy törekszik dominanciára, hogy közben alig kelljen akadályokat leküzdenie. Az ország messze elmaradt attól az egy évtizede tett kijelentéstől, hogy a világ vezető hatalma legyen a félvezetőiparban, a számítógépekhez szükséges chipek túlnyomó többségét pedig továbbra is importból szerzi be. A legjobb kínai chipgyártók két-három generációnyira lemaradva követik a világ vezetői cégeit (mint az Intel vagy a tajvani TSMC). Az ázsiai óriás nagy gyengeségének bizonyulhat ugyanakkor a túlzott kormányzati ellenőrzés is, és a kínai innovációt fékezheti a szellemi tulajdon védelmének viszonylagos hiánya - ez visszatarthatja a vállalkozó kedvűeket attól, hogy új területekre merészkedjenek.

Átköltözött a Szilícium-völgy

Mindazonáltal aligha kérdéses, hogy a kínai ipar szerkezete egyre inkább innováció orientált. Idén nyáron Dieter Ernst, az East-West Center főmunkatársa arról számolt be egy amerikai kongresszusi bizottság előtt, hogy a szabadalmak számát tekintve Kína már megelőzte Dél-Koreát és Európát, lényegében felzárkózott az Egyesült Államok és Japán mögé. Sőt jelenleg Kínáé a világ második legnagyobb kockázatitőke-piaca: 7,6 milliárd dollárra nőtt a 2005-ös 2,2 milliárd dollárról, miközben az amerikai kockázatitőke-piac lényegében stagnált.

A Stanford Egyetemen futó, a régiók innovációját és vállalkozásait feltérképező program kutatói a közelmúltban 769 befektető cég 2203 kínai vállalatot érintő beruházási aktivitását vizsgálták, és a Szilícium-völgyre emlékeztető jeleket tapasztaltak. A vizsgálatot irányítóMarguerite Gong Hancock - a Stanford Graduate School of Business professzora - szerint ugyanezek a cégek voltak sikeresek a Szilícium-völgyben is, csakhogy most átültették szakértelmüket Kínába. Hátborzongatóak a hasonlóságok a Szilícium-völggyel. - A buborék kialakulásához szükséges minden tünet jelen van - állítja Anne Stevenson-Yang, a technológiai beruházások piackutatásával foglalkozó J. Capital Research társigazgatója. - És ez a bizonytalanság igen nyugtalanító.

Előny a kulturális különbség

Ugyanakkor mindenki egyetért abban, hogy a kínai vállalkozókat olyan munkamániás kultúra jellemzi, amely egyedülálló a világon. - Ahhoz képest, amit az öt kínai startup elindításánál tapasztaltam, a Szilícium-völgy meglehetősen kényelmes és lassú hely volt - húzza alá Tom Melcher, egy vállalkozó, aki egy évtizeddel ezelőtt Kaliforniát hátrahagyva költözött a kínai fővárosba. - Pekingben, ha valaki meg akar keresni egy vezérigazgatót pénteken este fél 8-kor, biztos lehet benne, hogy az irodájában találja. McGovern még egy szempontot említ. Mint mondja, az Egyesült Államokban gyakran keresik fel elbizakodott vállalkozók, és sértődötten távoznak, amikor ő nincs lenyűgözve az ötleteiktől.

A kínaiak egészen másképp kezelik az ilyen szituációkat. - Eljönnek hozzám, hogy megmutassák a mandarinról angolra és vissza fordító szoftverüket - meséli. - Ilyenkor azt mondom nekik: nem hiszem, hogy ennek lenne piaca, mert túl nehéz a szellemi tulajdon megvédése. Ahelyett viszont, hogy elköszönnének egymástól, megkérdezi: nem érdekelné-e őket egy másik ötlet, amelybe a cég befektetést fontolgat? Ilyenkor nagyon gyors és rövid a reakció: meg lehet gazdagodni belőle? Amikor pedig erre azt a választ kapják, hogy jó az esély, egy percig sem haboznak, hanem rávágják: - Oké, megcsináljuk

Kínai autóipar Európában

A kínai Great Wall Motor február 21-én adja át bulgáriai autógyárát. Ez lesz az első kínai autógyár az Európai Unióban. Az észak-bulgáriai Lovecs közelében található gyárban már november óta folyik a próbagyártás. Az autógyár éves kapacitása 50 ezer jármű lesz, mintegy kétezer embernek ad munkát. A kínai cég három modelljét - Hover H5, Steed 5, Voleex C10 - fogják majd itt gyártani.

Ferdinand Dudenhöffer, a duisburgi járműipari kutatóintézet szakértője szerint a Great Wallnak minden esélye megvan ahhoz, hogy jó eladási adatokat mutasson fel Kelet-Európában. A szakértő szerint a kínai cég 5-6 éven belül akár 5 százalékos piaci részesedést is elérhet a kelet-európai országokban.

Bernard Neuviale, a Renault-Nissan Bulgária vezérigazgatója, a cég új Renault Twingo bulgáriai bemutatóján azt mondta: a Great Wall egyelőre biztosan nem veszélyezteti a francia Renault céghez tartozó Dacia eladásait. A vállalatvezető szerint a kínai autógyárnak először bizonyítania kell, elsősorban azt, hogy jó minőségű autókat képes gyártani. Bernard Neuviale szerint a Great Wall árai sem túlkedvezőek jelenleg. A Voleex C10 alapára 16 ezer leva (2,4 millió forint) a Steed 5 modell 24 500 levába (3,7 millió), a Hover H5 28 700 levába (4,3 millió) kerül.

Pályán is támad a kínai MG

A nyolcszögletű jelvény egykor egyet jelentett a gyors és élvezetes sportkocsikkal, de az elmúlt évek szerencsétlenkedése után már a briteknek sem elég az ismerős név. Ismét bizonyítani kell, közúton és versenypályán egyaránt, hogy a kínaiak megérdemlik a vásárlók figyelmét. Alighanem ebből a megfontolásból alapít gyári versenyistállót az MG, amely az MG6 túrakocsinak átépített változatával áll rajthoz az idei brit túrakocsi-bajnokságon. Az előkészületek ígéretesek, hiszen az autók felkészítését a Triple 8 Racing vállalta, amely éveken át győzelmet győzelemre halmozott a Vauxhall partnereként ugyanebben a sorozatban. A tapasztalt versenyautó-építők mellé felvették a 90-es évek közepének sztárpilótáját, Jason Platót is, aki az utóbbi években ugyan inkább a Fifth Gear című televíziós adás műsorvezetőjeként szerepelt, de ismeri az összes angol versenypályát, mint a tenyerét, és igen értékes fejlesztési tanácsokkal szolgálhat. Plato mellett egy fiatal tehetség, Andy Neate hajtja majd a másik MG-t. A kínai Shanghai Automotive, a márka tulajdonosa sokat várt az angliai visszatéréstől, de az első hónapok nem hozták meg a várt sikert. A tervekben szereplő ezrek helyett csupán néhány száz autót tudtak eladni, annak ellenére, hogy az MG-ket Angliában szerelik össze, és a márkanév sem cseng rosszul. Ezen szeretnének változtatni, részint a választék bővítésével, részint a sportprogrammal – ha nyernek néhány futamot, nyilván többen akadnak majd, akik felfigyelnek a márka visszatérésére, és így talán az eladások is meglódulnak végre.

http://totalcar.hu/magazin/hirek/2012/01/27/palyan_is_tamad_a_kinai_mg/

http://www.origo.hu/auto/20120127-kinai-autok-bulgariabol.html

Kínai nyelv

Egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott kínai kutatás szerint tízből nyolc kínai úgy véli, hanyatlásnak indult nyelvük minősége, romlott a színvonala és a beszélők íráskészsége. A China Youth Daily felmérése szerint a kutatás során megkérdezett válaszadók 80 százaléka úgy véli, fokozatosan romlik a beszélt kínai nyelv színvonala. A megkérdezettek 45 százaléka szerint a minőségromlás súlyos mértéket ölt - írja az ELTE TÁTK hírlevele.

A felmérés eredményei arra utalnak, a nyelvi hanyatlás okát sokan a növekvő számítógép-használatban látják. A válaszadók 72 százaléka szerint honfitársaik íráskészsége romlott ennek következtében, míg 67 százaléka úgy véli, az internetes nyelv elterjedése negatív módon hat a hagyományos nyelvhasználatra.

Mindemellett többen jelezték, az iskolai nyelvoktatásnak is vannak hibái: a megkérdezettek mintegy 57 százaléka szerint az oktatás az esztétikum helyett inkább a vizsgákra helyezi a hangsúly, így a tradicionális kínai nyelv szépségei háttérbe szorulnak.

Ezzel párhuzamosan

A kínai iskolákban kötelező sztenderd mandarin miatt egyre kevesebb fiatal beszéli a sanghaji nyelvjárást, amely a külföldi nyelvtanulók körében ugyanakkor minden eddiginél népszerűbb. A kelet-kínai Sanghaj városában évről évre csökken a helyi dialektust beszélők száma, ha ez a trend folytatódik, a nyelvjárás a következő két-három évtizedekben akár teljesen el is tűnhet – kongatták meg a vészharangot kínai nyelvvédők.

A folyamatot egy 1985-ben életbe lépett szabályozás indította el: a helyi iskolákat országszerte arra kötelezték, szigorúan az ország hivatalos nyelvét, a pekingi dialektusra épülő mandarint, a sztenderd kínait (potunghua) használják az oktatásban. A lakosság kétharmada, csaknem 850 millió fő által beszélt putonghua kötelezővé tételével a vezetés a nyelvi egység megteremtését kívánta elősegíteni.

A központ törekvése sikerrel is járt, ám a rendelet következtében a sztenderd kínaival mindössze 40 százalékban megegyező dialektust a jelenleg tízen-huszonéves generáció tagjai már alig beszélik. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy a fiatalok nem értik meg egymás közt „sanghajiul” beszélő szüleiket, nagyszüleiket.

A dialektus védelmére és a sanghaji identitás megőrzésének céljából tavaly év végén a városban létrejött egy nyelvvédő csoport. A heti rendszerességgel összeülő tömörülés azt kívánja elérni, hogy az általános- és középiskolák tantervében helyet kapjon a nyelvjárás, valamint hogy azt – az angol és a putonghua mellett – a városi tömegközlekedésben a megállók bemondásakor is alkalmazzák. Utóbbi megvalósulni látszik, a metrót üzemeltető társaság december elején nyújtotta be javaslatát ezzel kapcsolatban a városi hatóságoknak. A Shanghai Airlines légitársaság szintén követi a példát, a kínai újévtől kezdődően már a sanghaji dialektus is hallható járatain.

Miközben a helyi fiatalok körében egyre népszerűtlenebb, a külföldi nyelvtanulók körében egyre kedveltebb a városi nyelvjárás. Sanghaji nyelvi tanfolyamot egy tucatnyi magániskola kínál, de a Tongji Egyetem kurzusán is százak tanulják az alapvető fordulatokat.

http://www.nyest.hu/hirek/egyre-kevesebb-fiatal-ert-szulei-nyelven-sanghajban

http://inforadio.hu/hirek/eletmod/hir-477370

Harbin a kínai jégcsoda

Január 5-től február végéig látogatható a világ egyik legnagyobb jég és hószobrászati fesztiválja a kínai Harbinban. A látvány lenyűgöző, aki teheti, annak a -16º fokos átlaghőmérséklet ellenére is érdemes odautaznia.

Bevallom, életemben először tegnap hallottam Harbinról. Harbin Kínában van, az északkeleti országrészben található Heilongjiang tartomány fővárosa. Több mint 10 millió lakosával a tízedik legnépesebb kínai város. Harbint Kína leghidegebb nagyvárosaként is emlegetik, a Szibériából érkező szél hűti folyamatosan, ezért aztán a téli átlaghőmérséklet -16º körül van, de sokszor lemegy - 30º-ra is. Nyáron az átlaghőmérséklet 21º fok körüli, ezért aztán kedvelt nyaralóhelye azoknak, akik menekülnének a déli tartományok forrósága elől.

705px-China Heilongjiang Harbin.svg.png

De nem emiatt van, hogy Harbin nevét az egész világon ismerik a nálam tájékozottabbak, hanem azért, mert itt rendezik - idén 27. alkalommal - a világ egyik legnagyobb jég és hószobrász fesztiválját, a Harbin International Ice and Snow Sculpture Festival-t. Már decemberben megkezdődik a hatalmas, gyakran két futballpálya méretű szobrok és építmények kifaragása. Az épületek közül néhány az 50 méteres magasságot is elérheti, és az építkezéseken ma már több tízezren dolgoznak. De az egész monumentalitását és hangulatát a legjobban talán az alábbi videó adja vissza, amin az építkezésről és magáról a kiállításról láthatunk lenyűgöző fotósorozatot, magyarázószövegekkel és szép zenei aláfestéssel. Igaz, hogy kilenc perces, de megéri végignézni, hihetetlen képeket láthatunk.

Bár hivatalosan a 27. fesztivál az idei, valójában a jégszobrászat hagyománya már sokkal régebb óta él ezen a környéken. A tartományban lakó halászoktól ered, akik a sötétben jéglámpásokkal világítottak. Ezeket úgy készítették, hogy vizet fagyasztottak egy speciális alakú tartályban, majd az így kapott jégdarabba gyertyát tettek, - ez volt a jéglámpás.

A kiállításon a mai napig felbukkannak ezek a lámpák, annak ellenére, hogy párhuzamosan a legmodernebb lézeres és ledes technikákat is használják. A folyamatosan változó, színes fény az egyik központi eleme a látványosságnak, a másik pedig az, hogy a sokszor életnagyságú épületekbe be lehet menni, vagy végigcsúszni rajtuk. Egyébként a fesztiválnak van saját honlapja is, ami nagyon látványos, elég informatívnak is tűnik, és minden bizonnyal sok érdekességet megtudhatunk az eseményről, csak sajnos az egész kínaiul van, emiatt aztán soha nem derül ki mire kattintottunk rá, és hogy ott voltaképpen mit tudunk meg. Pedig még egy beszélő, rajzolt emberke is magyarázza a látottakat.

Aki télen Harbinba látogat, annak semmiképpen nem szabad elmulasztania, hogy ellátogasson Kína legnagyobb és leghíresebb síparadicsomába, Yabuliba. Modern szállodák, a nemzetközi előírásoknak megfelelő pálya és felvonórendszerek várják az ideérkezőket, igaz, az alpesi napsütést nélkülözniük kell, az átlagos téli nappali hőmérséklet -25º fok körül van, de zordabb napokon nem ritka a -30º fok sem.

Nem szabad kihagyni a Songhua folyóban reggelente úszó helyiek megnézését sem. A legelszántabb helybéliek közt már régóta szokás, hogy a befagyott folyó jegébe vágott, úszómedence nagyságú lékbe reggelente, néhány bemelegítő gyakorlat elvégzése után beugranak és úsznak egyet. Még szauna, meg ilyesmik sincsenek, tényleg embert próbáló lehet.

A fesztivál hivatalosan január 5-étől van nyitva, egészen február 28-áig, így aki megteheti, még nem késő kiutaznia. Bár van néhány hazai utazási iroda, akik szerveznek utakat Kínába, ezek az utak nem mostanában vannak, és nem a jégfesztivál a céljuk. De olyan nemzetközi irodát találtam, aki folyamatosan szervez 3 napos utakat. (Az út a Harbini reptértől kezdődik, tehát az odajutást magának kell megoldania a résztvevőknek, bár kívánság esetén az iroda ezt is megszervezi.) Ez a 3 nap voltaképpen egy nap, amibe igyekeznek minden Harbin környéki látványosságot besűríteni. A jégcsodák megnézésére másfél órát szánnak, de hasonló tempóban kell végigrohanni a a szintén a környéken található szibériai tigris parkon, vagy Harbin belvárosának látványos sétálóutcáján.

Malév ügyek

Bár a korábban a Malévről tárgyaló kínai delegáció egy meglepő panaszlevél feladása után távozott, a spanyol és cseh érdeklődő mellett elképzelhető, hogy folytatódnak a tárgyalások a kínai féllel is. Egyelőre nagyon távoli a megegyezés, és a kormány sem döntött – írja a Figyelő. Sokan találgatták korábban, miért és hogyan ment el Magyarországról az addig a nemzeti légitársaság ügyében ígéretes tárgyalásokat folytató kínai delegáció. Hiszen jó ideig úgy tűnt, a kínai HNA-csoporthoz tartozó Hainan Airlines és Demján Sándor magyar nagyvállalkozó valamilyen légügyi kooperációban megmentheti a Malévet.


Azonban novemberben egyszer csak a kínaiak írtak egy levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben a magyar tárgyalódelegáció mellett a potenciális befektetőtársra is panaszkodtak. Gazdasági körökben sokan tudnak erről a levélről, néhány forrásunk még látta is.

Elmondásuk alapján a kínaiak azt írták, továbbra is érdekli őket a Malév, de csak új partnerekkel tudják elképzelni az egyeztetések folytatását, és csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy különböző magyar érdekkörök egymással veszekedtek, ők pedig nem kaptak meg bizonyos, a tárgyalásokhoz fontos információkat. A magyar fél nem tudta, hogy csak tárgyalási technikának vagy valódi képességhiánynak tekintse azt, ahogyan a kínaiak nagyon egyszerű angol tőmondatokkal, órákkal késleltetett reakciókkal reagáltak a felvetésekre.

Korábban, még a Bajnai-kormány megbízásából a Roland Berger tanácsadó cég átvilágította a Malévet, és egy fenntartható üzleti modellt dolgozott ki a társaság számára. A tanácsadót utóbb a kínai fél átvette, ám elfelejtette kifizetni, és igazán nem is tetszett neki az a modell, amelyben nincsenek hosszú repülések és hatalmas, széles törzsű repülőgépek.

A kínai HNA eközben nemcsak a Malévről, de egy másik küldöttséggel a német Hochtief repülőtér-portfóliójáról is tárgyalt. Fellegi Tamásék és a németek között kifejezetten jó kapcsolat alakult ki, és a németek is arra panaszkodtak, hogy nehezen igazodnak ki a kínaiakon, akik hol eltűnnek, hol nem válaszolnak, úgy tűnt, mintha kicsit szórakoznának a tárgyalópartnereikkel. Végül a kínai fél megírta a levelet, a magyar partnereket okolva a tárgyalások megszakításáért, és a küldöttek elutaztak. A magyar fél mindezt úgy élte meg, hogy Kínába nem lehet hazamenni a kudarccal, ezért kellett deklarálni, hogy a másik oldal a hibás.

A kínai vonal elakadt, miközben az idő fogytán volt, hiszen mindenki tudta, hogy decemberben az Európai Bizottság már bejelentheti a tiltott állami támogatás visszafizetéséről rendelkező határozatot. Ekkor azonban váratlanul egy másik potenciális partner segített a Malévnek. A Vueling spanyol fapados légitársaság ugyan egy Magyarország számára kevésbé vonzó ajánlattal állt elő, amelyben Budapest lenne az egyik légi bázisa a cégnek, de alapvetően nem egy klasszikus nemzeti légitársaság, hanem egy kisebb, fapados cég koncepciója rajzolódott ki. A spanyol cég befektetői mindenesetre el tudták érni honfitársuknál, Joaquín Almunia pénzügyi és monetáris biztosnál, hogy egy hónappal később, január 9-én jöjjön csak ki a határozat.

A kínai és a spanyol érdeklődés ugyan még mindig megvan, sőt felbukkant egy harmadik érdeklődő, a cseh Travel Service is, ám forrásaink szerint minden partnerrel nagyon távoli még a közös platform kialakítása.

Márpedig a Malév folyamatosan tartozásokat generál. A repüléshez reptér, gép és üzemanyag kell. Az állami támogatáson kívül a Malév napi bevételeit tudja ezekre fordítani.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tavalyi 9 százalékos utasszám-növekedés után az idén 5 százalékos bővüléssel számol a Budapest Airport - mondta el Jost Lammers, a cég vezérigazgatója a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban.Az elmúlt hetekben egy népes, elsősorban műszaki szakemberekből álló kínai küldöttség tájékozódott a reptéren a távlati fejlesztési tervekről, amelyekben szerepel egy vasúti csomópont építése is - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Jost Lammers, aki azt az információt kapta, hogy a repülőtéri vasút építése ügyében ezt követően további egyeztetések lesznek.

A Malév helyzetét érintő kérdésre elmondta, hogy szerinte a cég jó kezekben van, a kormány pontosan tudja, milyen fontos egy budapesti központú nemzeti légitársaság léte. Jost Lammers szerint a Malév üzleti modellje működőképes, a menedzsment jó irányba fejlesztette a céget, és az utóbbi fél évben az utasforgalmi, illetve pénzügyi adatok kifejezetten kedvezők.

Arra a kérdésre, hogy hol tart a Budapest Airport a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével, a vezérigazgató elmondta: saját előzetes adataik szerint a szerződésben vállalt 261 millió eurós, 78,3 milliárd forintos beruházási keret több mint 95 százalékát teljesítették, a beruházási összeg 250 millió euró felett van. Az idén 70 millió eurót költenek fejlesztésre, megépítik a Malév új központját, előkészítenek egy repülőtéri hotelberuházást, és megkezdődik a cargobázis létesítése, amelyre már érvényes építési engedéllyel rendelkeznek.

http://hvg.hu/gazdasag/20120123_budapest_airport#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2012_1_23

Kína 5 éves terve

Átfogó akciótervet állított össze Kína a klímaváltozás elleni harc 2011-2015 közti időszakára. Az ország célja az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a nem-szénalapú energiafelhasználás arányának növelése.


Tizenegy fő területet foglal magában a klímaváltozás elleni hivatalos kínai akcióterv - áll a kormány által kedden nyilvánosságra hozott, 2011-2015 közti időszakra vonatkozó fehér könyvben.


Az államtanács információs hivatala által kiadott dokumentum alapján a következő öt év során céljai elérésére Kína a jogi rendszert és a stratégiai tervezést erősíti majd, felgyorsítja a gazdaság átalakítását, fokozza a körforgásos gazdaság fejlesztését, optimalizálja az energiamixet és tovább növeli a zöld energiákba való befektetések volumenét. Folytatódnak és kibővülnek az energiatakarékossági és az alacsony kibocsátású kísérleti projektek, s a tervek közt egy kibocsátás-kereskedelmi rendszer felállítása, valamint a szén-dioxid-elnyelő és -tároló kapacitások bővítése is szerepel.


"Eddig a központi akciók elsősorban az ipari vállalatokra koncentráltak, most a termelőipar és a fogyasztók kibocsátás-csökkentése a cél. Ezen túl olyan politikákra van szükség, amely a kis- és közepes vállalatokat is az alacsony-kibocsátású gazdaság részévé teszik" - mondta Kang Jen-ping (Kang Yanbing), a fehér könyv egyik szerzője a kínai központi televíziónak, a CCTV-nek.


A kelet-ázsiai ország célja, hogy a GDP egy egységére jutó szén-dioxid-kibocsátást az évtized közepéig a 2010-es értékhez képest 17 százalékkal, a gazdasági teljesítmény egységére jutó energiafogyasztását pedig 16 százalékkal csökkentse.


Ezen túl a nem-szénalapú energiafelhasználás arányát a jelenlegi 8,6-ről 11,4 százalékra kívánják növelni az összes energiafelhasználáson belül.


A fehér könyv az elmúlt ötéves terv során elért eredményekről is megemlékezik. A központi statisztikák szerint 2010-re a 2005-ös szinthez képest 19 százalékkal sikerült visszaszorítani a GDP egységére jutó energiafelhasználást, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 1,5 milliárd tonnával csökkent.


Peking a jövő héten kezdődő ENSZ klímváltozási konferencia előttre időzítette a fehér könyv nyilvánosságra hozatalát. A dél-afrikai Durban városában november 28. és december 9. közt megtartott tanácskozás kapcsán Kína átfogó és aktív nemzetközi együttműködést sürget, amit a gazdasági válság sem szoríthat háttérbe.

"A klímaváltozás kezelése hosszú távú feladat, míg a pénzügyi nehézségek csak átmenetiek" - fogalmazott Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua), a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökhelyettese.

Korlátozzák a külföldi beruházókat, hogy növeljék a hazaiak dominanciáját és gyorsítsák a villanyautó-gyártást, ez az egyik üzenete a kínai kormány januárban életbe léptetett intézkedéseinek, melyek jelzik az ötéves tervciklus célkitűzéseit.

A Nemzeti Beruházásfejlesztési és Reformbizottság ( NDRC) már tavaly közreadta útmutató katalógusát, melynek 32 oldalán többek között meghatározta, hogy a Kínában működő vegyesvállalatokban nem lehet 50 százalékosnál magasabb a külföldiek tulajdoni hányada. Ez az első dokumentum, mely hivatalosan deklarálja a limitet.

Az indoklás szerint a továbbiakban meg szeretnék előzni azt, hogy bármilyen termékben domináljanak a multinacionális befektetők. Az autógyárak többségében eddig 51%-os volt a kínai tulajdoni hányad, mert csak
így kaptak beruházási engedélyt, ám néhány területen így is kisebbségben vannak a hazaiak: a motorvezérlőelektronika-gyártás 80 százalékát uralja a Bosch, a Delphi, a Denso, a Siemens és a VDO.

Az új rendelkezések leginkább a járműipart érintik, mely így a támogatottból az elfogadott kategóriába került. A döntés értelmében idén már nem kapnak vám- és adókedvezményeket a betelepülni szándékozó külföldi cégek, és a gyáralapítás engedélyeztetése is nehezebb lesz.
Az elmúlt évtizedben a belföldi keresletet jóval meghaladó mértékben bővült Kína autógyártó kapacitása, ami napjainkban azért jelent gondot, mert nem a tervezett mennyiségben sikerült exportálni az európai és észak-amerikai piacokra. A legtöbb kínai autót külföldön Oroszországban értékesítették, ám a BYD, Chery, Great Wall, Haima, Lifan és Geely tavalyi 35 ezer darabja messze elmarad a lehetőségektől és szándékoktól. Pedig győznék kapacitással, hiszen a már megvalósult beruházások többszörösen meghaladják a lassuló tempójú belső piac igényeit: a Kínai Autógyártók Szövetségének (CAAMC) adatai szerint 2010-ben még 32 százalékkal, 2011-ben már csak 5,3 százalékkal nőttek a személyautó-eladások, miközben a már megkezdett beruházásokkal a kínai járműgyártó kapacitás idén eléri az évi 27 millió darabot.

A külföldi cégek korlátozásánál a környezetvédelem a hivatalos jelszó: a kínai Tudományos Minisztérium szerint gyorsítani kell a hazai villanyautó-programot, melynek keretében 2015-ben legalább egymillió ilyen járműnek kell futnia az utakon. A vevők azonban még luxuskocsikra és sportterepjárókra vágynak: a kínaiak átlagosan 37 ezer euró értékben vásároltak német márkájú autókat 2011-ben. Ezek többségébe győri motorokat építettek, és ha csökken a kereslet a kínai piacon, akkor azt nemcsak az Audi Hungaria, hanem a magyar járműipar több cége is megérzi.

Aj-Vej-vej a dokufilm fesztiválon

Álló ovációval ünnepelte az Aj Vej-vej kínai máskéntgondolkodó művészről készült dokumentumfilmet a Sundance Filmfesztivál közönsége.

Az Aj Weiwei: Never Sorry című filmben, amit Alison Klayman forgatott, megszólal Aj Vej-vej közvetlen és tágabb környezete is. A rendező Kína vezető művészeivel, de kínai politikai aktivistákkal, illetve magával a művésszel és családjával is beszélgetett.

A helyi idő szerint vasárnap bemutatott dokumentumfilm felidézi Aj Vej-vej erőfeszítéseit, amivel több mint ötezer, a szecsuáni földrengés során elhunyt diák nevét segített összegyűjteni és közzétenni. A művész a hatóságokat tette felelőssé a tragédiáért, mert a gyerekeket a gyenge konstrukciójú iskolák temették maguk alá.

Klayman szerint az 54 esztendős művészen nyomot hagyott tavalyi letartóztatása és a fogságban töltött több mint két hónap.

Mint a Park Cityben megrendezett függetlenfilmes fesztivál közönségének elmondta: "Sokkal óvatosabb lett. Ha a vetítésre egy évvel korábban került volna sor, ő is itt lenne".

A brit központú ArtReview magazin által tavaly októberben a világ legbefolyásosabb művészének nevezett Aj Vej-vej azért maradt távol a premierről, mert úgy érezte, csak további bajt hozna saját fejére a részvételével - indokolta a rendező.

A művészi- és szólásszabadság szimbólumává vált Aj letartóztatását jó ideig teljes hírzárlat vette körül Kínában. A központi vezetést gyakran élesen bíráló alkotót áprilisban a pekingi repülőtéren vették őrizetbe. Minden kapcsolata megszakadt családjával, de a nagy nemzetközi tiltakozásnak köszönhetően végül tetemes - 8,4 millió jüan (300 millió forint) - óvadék fejében júniusban szabad lábra került. Hivatalosan adóelkerüléssel vádolják, és összesen 15 millió jüan (550 millió forint) befizetését követelik tőle. Támogatói, akik az óvadék előteremtésében is segítségére siettek, ezért tovább folytatják számára az adománygyűjtést.

Klayman több évet töltött a művész pályájának és életútjának feltérképezésével. A vele készült interjúkat még letartóztatása előtt vette fel. Az édesanyja azonban a kamera előtt mondta el, mennyire aggódik, hogy nem láthatja többé Aj Vej-vejt.

A Never Sorry című filmben a pekingi olimpiára épült Madárfészek tervezéséről és többek között a londoni Tate Galériában tavaly kiállított napraforgó-installációjáról híres művész "örök optimistának" vallotta magát.

http://hvg.hu/kultura/20120123_sundance_aj_vejvej#rss

Kínai a világ legnagyobb megújuló energiatárolója

Kínában épült fel a világ eddigi legnagyobb megújuló energia-tárolója - számol be az energiacentrum.com.

A létesítmény a BYD autógyár és az állami áramelosztó társaság közreműködésével jött létre Csangpejben, Hopej tarományban, és egyszerre képes 140 MW zöld energia termelésére, energia-tárolásra egy 36MWh-ás litium-ionos óriás akkumulátornak köszönhetően, továbbá az energia „intelligens” továbbítására – írja az Aiolus News.

Az eltárolandó energiát két különböző forrásból, azaz egy 100 MW-os szélparkból, illetve egy 40 MW-os naperőműből szerzi. A szerkezet megépítői szerint ily módon mind a nap, mind a szélenergia hatékonysága növelhető 5-10 százalékkal.

A kínai megújuló energia-tároló üzembe helyezése csupán első lépése egy széles körű programnak, melynek a BYD közleménye szerint végső célja egy hatalmas, 500 MW szél- és 100 MW napenergia tárolására alkalmas létesítmény felépítése.

A csangpeji tároló futballpálya méretű, és mintegy 500 millió dollárba került.

http://agrarszektor.hu/hir/1714/kinai_a_vilag_legnagyobb_megujulo_energia-taroloja.html

Madárinfluenza

Egy hónapon belül már a második ember halt meg madárinfluenzában (H5N1) Kínában. A halálesetek különösségét az adja, hogy egyik áldozat sem került kapcsolatba szárnyasokkal a megbetegedését megelőző egy hónapban – írta honlapján a The New York Times című amerikai napilap.

Mindkét halálos áldozat 39 éves volt, és Dél-Kína két, csaknem szomszédos tartományában élt. Egyikük december 31-én halt meg, másikukat pedig néhány napra rá, január 6-án vették fel egy kórházba.

A H5N1 fertőzött szárnyasokon, illetve azok tojásain vagy ürülékén keresztül terjed. Szakértők szerint a vírus világjárványt okozhatna, ha egy könnyebben terjedő mutációja alakulna ki. Az első áldozattal kapcsolatban állt emberek tünetmentesek maradtak, és egyelőre a második áldozat közeli ismeretségi körében sem bukkantak madárinfluenza nyomaira.

Így néhány szakértő kizárja, hogy a megbetegedések oka a H5N1-nek egy esetleg új, emberről emberre terjedő fajtája lett volna. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a H5N1-gyel fertőzött 582 ember közül 343 halt meg. Kína hatalmas mezőgazdasági területeivel és a világ legnagyobb szárnyasállományával a betegség melegágyának számít. Az utóbbi időben Vietnamból és Indonéziából érkezett hír hasonló madárinfluenzás halálesetekről.

Pusztító járvány vagy bioterrorizmus?

A madárinfluenza-vírus mutáns változatait tanulmányozó kutatók bejelentették, hogy a munkájukat övező aggodalmakat megértve hatvan napra önkéntesen felfüggesztik kutatásaikat. Az aggodalmat az keltette, hogy a madárinfluenza-vírus genetikai módosításával létrehozott mutáns vírus emberről emberre is képes átlépni, ezért egyesek attól tartanak, hogy a vírus laboratóriumokból való véletlenszerű kiszabadulása pusztító járványhoz, illetve genetikai leírásának tudományos lapokban való közzététele bioterrorizmushoz vezethet.

A Science és a Nature című vezető tudományos folyóiratok online kiadásában 39 víruskutató aláírásával jelent meg az ezzel kapcsolatos levél. A tudósok védelmükbe vették a közegészségügyi szempontból alapvetően fontos tanulmányokat, amelyekre szerintük azért van szükség, hogy figyelemmel lehessen kísérni, mikor mutálódik veszélyes irányban a H5N1 influenzavírus. A kutatási szünet lehetőséget ad a globális egészségügyi hatóságoknak és a kormányoknak, hogy mérlegeljék a kutatástól várható előnyöket és megegyezzenek abban, hogy miként lehet a kockázatot a minimálisra csökkenteni.

Két kutatócsoport – a hollandiai Erasmus Egyetem Orvosi Központjában és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen – az Egyesült Államok kormánya által támogatott tanulmányában laboratóriumban génmérnökséggel létrehozott olyan mutáns H5N1 vírust, amely vélhetően könnyen terjedne emberek között is.

http://mno.hu/kulfold/ismet-aldozatot-kovetelt-a-madarinfluenza-1045620

Ipar

Eddig is tudtuk, hogy a világon a hamis márkajelzéssel ellátott termékek nagyrészt Kínából származnak. Nincs olyan ember, aki ne találkozott volna Magyarországon is vezető cégek termékeinek olcsó utánzataival.

Ám az utóbbi időben a kínai kormány is elkezdett küzdeni ezen hamisítások ellen. Az egyre népszerűbb kínai export nem engedheti meg magának, hogy a világ kereskedelmébe, mint az olcsó, utánzott, gagyi termékek előállításának hazájaként híresüljön el.

A kínai minőség-ellenőrző hivatal nyilatkozata szerint a tavalyi évben több mint 100.000 esetben nyomoztak hamis termékek előállításával foglalkozó csoportok után. A vizsgálatokat számos esetben rendőrségi feljelentés, és további nyomozás követte.

A 2011-ben vizsgált 111 ezer 300 féle áru összértéke nagyjából 5,5 milliárd jüan, vagyis 200 milliárd forint körül mozgott - tájékoztatott a minőségellenőrzési és karantén főhivatal azzal, hogy közel 1200 ügyben folytatódott a rendőrségen az eljárás. Az esetek jelentős része, több mint 50%-a élelmiszerekkel, építőanyagokkal és mezőgazdasággal kapcsolatosak volt. A hivatal szomorúan vette tudomásul, hogy az elmúlt évekhez képest nőtt a száma a bejelentéseknek, az indult nyomozásoknak, és az ebből kifolyó lefoglalásoknak.

A szakemberek megállapították azt is, hogy tavaly az egyes esetek átlagértéke jelentősen megnőtt az egy évvel korábbiakhoz képest. Míg 2010-ben alig haladta meg a 37 ezer jüant, addig 2011-ben 53.500 jüan volt, s a vizsgált ügyekből 800-nál a 150 ezer jüant is meghaladta. Az eseteknek közel a fele volt élelmiszerekkel, építőanyagokkal és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos.

a 2011-es évben Kínát több nagy élelmiszerbotrány is felrázta. Ismét találtak melaminos tejterméket, amiből pár éve nagy felháborodás volt, és az egész világsajtó figyelemmel kísérte. Találtak még olyan céget, amelyik tiltott zsírégetőt kevert a sertéstápba, ezzel elérvén, hogy az állomány magasabb színhús aránnyal rendelkezzen. De voltak, akik ételszínezékkel “festették” meg a kenyeret, hogy az úgy tűnjön, mintha kukoricalisztből készült volna.

Az egyre felerősödő fogyasztóvédelmi és lakossági elégedetlenség hatására a Kínai kormány ígéretet tett, hogy a jövőben kiemelten fog foglalkozni a hamisításokkal.

http://hir.ma/kulfold/kina-egyre-tobb-a-hamis-termek/7755

http://www.muszakiforum.hu/?cid=88389&wa=hk10

Konyhaművészet

Rendelj okosan a kedvenc kínai éttermedben, hogy az ebéded ne tartalmazzon kétszer több kalóriát a szükségesnél!

Számos egészségesnek tűnő megoldással akár több mint 1000 kalóriát vihetsz be egy étkezés során. Az alábbi cserékkel viszont megoldhatod, hogy ne rakódjanak rád a pluszkilók. Az alábbi kalóriaszámok körülbelül egy tányérra értendőek, azonban az értékek az elkészítési mód és az adagok mérete miatt éttermenként eltérhetnek.

Ne rendelj: Kínai zöldséges tésztát

A zöldségek nem ellensúlyozzák a rengeteg tésztát, ami csészénként 200 kalóriát tartalmaz a szósz nélkül. Egy nagy tál zöldséges tészta pedig akár 900 kalóriánál is többet tartalmazhat, valamint többnyire finomított szénhidrátot tartalmaz.

Helyette: Buddha kedvence

Ennél az ételnél általában rengeteg párolt tofura és zöldségre kell számítanod, ezáltal pedig fehérjében és rostban gazdag étkezésben lehet részed a szósz nélkül tányéronként 200 kalóriáért.

Ne rendelj: Párolt sertéshús-gombócok

6 darab belőle 500 kalóriát tartalmaz, éppen ezért ezek a gombócok nem számítanak túl diétásnak, és általában csak előételnek szokták őket fogyasztani. (A vegetáriánus verzió 100 kalóriával kevesebbet tartalmaz.)

Ne rendelj: Párolt sertéshús-gombócok

6 darab belőle 500 kalóriát tartalmaz, éppen ezért ezek a gombócok nem számítanak túl diétásnak, és általában csak előételnek szokták őket fogyasztani. (A vegetáriánus verzió 100 kalóriával kevesebbet tartalmaz.)

5 szuper és 5 egészségtelen étel - a sarki kínaiból!
Helyette: Wonton leves

Ez az előétel körülbelül 100 kalóriát tartalmaz, és még a gombócokat is élvezheted benne. Ráadásul számos tanulmány kimutatta, hogy ha étkezés előtt levest fogyasztasz, az segít abban is, hogy összességében kevesebbet egyél.

Ne rendelj: Csirke feketebab mártással

Adagonként 800 kalória nem sok, ha megfelezed az adagot, azonban jobbat is választhatsz: ugyanis ez az étel több nátriumot tartalmaz (körülbelül 4000 milligrammot), mint az összes többi.

Helyette: Csirke hóborsóval

Ezt az ételt kérheted a lehető legkevesebb olajban, összerázva megsütve, így a kalóriákat 400-ig szoríthatod vissza. A nátriumtartalma azonban még így is magas, azonban már kevesebb mint 1600 mg.

Ne rendelj: Rákot szecsuáni módra

A sült garnélarák zöldségekkel és fűszeres mártással bűntudatmentes választásnak tűnhet, azonban a szósz gyakran zsíros, azaz egy adag akár 700 kalóriát is tartalmazhat.

Helyette: Garnélarák homár mártással

Ugyanazt a sovány, fehérjében gazdag tengeri ételt megkaphatod, azonban a tetején egy leves vagy bor alapú mártással 450 kalóriáért. Kérd meg őket az étteremben, hogy rakjanak mellé hóborsót vagy brokkolit az extra adag vitaminért.

Ne rendelj: Marhahús narancsos mártásban

Talán könnyűnek hangzik, azonban ez az étel általában tésztával van bevonva, rengeteg olajban sütik ki és cukros szósszal tálalják. Ami adagonként 1200 kalóriára jön ki.

Helyette: Marhahús brokkolival

Nehéz találni alacsony kalóriatartalmú marhaételt, és mivel még ez is tányéronként 900 kalóriát tartalmaz, ezért mindenképpen felezd meg valakivel az adagot. Mellette szól azonban, hogy a marhahús mellett egy nagy adag tápláló zöldséget fogyasztasz el.

USA és Kína

Barack Obama amerikai elnök február 14-én a washingtoni Fehér Házban fogadja Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnököt - jelentette be hétfőn az elnöki hivatal.

A Kína jövendő első számú vezetőjének tekintett Hszi Csin-ping egyesült államokbeli látogatása során Washingtonban az elnökön kívül találkozik Joe Biden alelnökkel és más tisztségviselőkkel is, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok, a regionális ügyek és a nemzetközi politika kérdéseit - áll a Fehér Ház közleményében.

A kínai alelnök látogatása során felkeresi Iowa és Kalifornia szövetségi államokat is.

Izrael és Kína

Az izraeli miniszterelnök azt tervezi, hogy "drámai mértékben" bővíti az izraeli-kínai diplomáciai

kapcsolatokat, ideértve Peking esetleges szerepvállalását a közel-keleti diplomáciában.

Benjámin Netanjahu azon az ünnepségen beszélt erről, amelyet kedden tartottak izraeli és kínai diplomaták

részvételével a két ország közötti kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából.

Netanjahu úgy vélte, hogy a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségeket alig használták ki.

"Nincs kétségem afelől, hogy a következő években drámai mértékben bővülnek ezek a kapcsolatok" -

fogalmazott a miniszterelnök.

China

Az izraeli kormány becslése szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly mintegy 8 milliárd dollár

volt, míg 2010-ben 6,7 milliárd.
Netanjahu kijelentette azt is, hogy szeretné, ha Pekingben szerepet játszana az izraeli és a palesztin fél közötti

diplomáciai tevékenységben. Kína korábban az önálló államiság megteremtéséért folyó palesztin harc egyik fő

támogatója volt, de miután felvette a kapcsolatokat Izraellel, jóval visszafogottabbá vált.
"Úgy gondolom, hogy együtt tudunk dolgozni a közel-keleti béke biztosításával összefüggő kihívások

kezelésében" - mondta az izraeli kormányfő.

2012. január 27., péntek

Alternatív - közlekedés

Kínában a kormányzat rengeteg pénzzel támogatja az alternatív hajtású autókat. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Már egy ideje arról szólnak a híradások, hogy a kínai kormányzat hatalmas összegekkel támogatja az alternatív hajtású járműveket, és ezen belül melyik gyár milyen hibrid vagy elektromos autót készített. Nos, ez jelenleg még csak hír értékű dolog.

2011-ben 18,5 millió új autót értékesítettek Kínában, ezek közül mindössze 8159 volt elektromos- vagy hibrid hajtású. Mivel előbbieket nagyobb adókedvezményekben részesítik, nagyjából kétszer annyi akkumulátoros autót értékesítettek, mint hibridet. A pontos számok: 5655 elektromos autót gyártottak, ebből 5579-et adtak el, 2713 hibridet gyártottak, amiből 2580-at adtak el.