Kínai-Magyar Üzleti Tanács

A Kína és Magyarország közötti kereskedelmi akadályok lebontásáért lobbizik a jövőben az újonnan megalakult Kínai-Magyar Üzleti Tanács. A szervezet adatbázist készít a hazai vállalkozásokról, és segít abban, hogy a cégek megtalálják megfelelő partnereiket Kínában. A tervek szerint a testület évente kétszer ül majd össze. A Kínai-Magyar Üzleti Tanács élére magyar oldalról Csányi Sándort, az OTP vezérét választották. A vezetőség tagja lett Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese is, aki az elmúlt időszak egyeztetései során többször is tagja volt a Kínában tárgyaló magyar delegációnak. Kínai részről pedig az a Chen Feng lesz a társelnöke, aki a Hainan Airlines Csoportot vezeti, és régóta érdeklődik a Malév iránt. A Hainan és a Malév között tavaly szakadtak meg a tárgyalások, Csányi Sándor azt reméli, ezek most újraindulnak.

„Nagyon hasznos lenne, ha újra kezdődhetnének a tárgyalások, mert a légiközlekedés fontos kapocs lenne a két ország között, és én látok erre még esélyt” – mondta Csányi.

A légikapcsolatok kialakításán túl Csányi Sándor szerint leginkább a mezőgazdaság, az energia és az élelmiszeripar területén működhetnek együtt a kínai és a magyar üzletemberek. Ehhez viszont Csányi szerint le kell bontani a két állam közötti kereskedelmi akadályokat, a Kínában piacot szerző magyar cégeknek pedig jogi és pénzügyi segítséget kell adni. Csányi hangsúlyozta, bízik benne, hogy Matolcsy György, aki Fellegi Tamástváltva látja majd el a magyar – kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos feladatait, hatékonyan képviseli majd a magyar állam és a magyar vállalkozások érdekeit ebben az együttműködésben.

„Arra gondoltam, hogy az OTP-nek vannak Kínában is nemzetközi kapcsolatai, és remélem, hogy tudunk egy olyan partnert találni, aki országos lefedettséggel rendelkezik, és hajlandó kiszolgálni a magyar ügyfeleket” – fogalmazott ATMO Kínai nagykövet.

A betétgyűjtés elképzelhető forgatókönyv, míg a hitelező banki szerep szinte teljesen kizárható, mert a bóvli minősítésünk drágítja a finanszírozást, s versenyhátrányt okoz – vélekedett az OTP kínai terjeszkedési terveiről Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője.

A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete arról beszélt, hogy tavaly 6,9 százalékkal nőtt a két ország közti kereskedelmi forgalom, ez pénzben kifejezve 9,2 milliárd dollár. Kao Csien szerint a magyar befektetőknek nemPekingben vagy Shanghajban, hanem inkább a szegényebb régiókban vannak üzleti lehetőségeik. Kína egyelőre nem számol jelentős magyar partnerséggel, előbb kisebb, „kísérleti projekteknek” kell jönniük. Hozzátette, a magyarok sürgették korábban az üzleti együttműködést, de kínai döntéshozók nem vették a napirend legfontosabb pontjai közé az ügyet.

Az egyelőre elhúzódó – komoly – gazdasági együttműködés ellenére Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank kormányzója kiemelte, rendkívül jó a viszony a két ország között.

Heti Válasz interjúja Urbán Zoltánnal:

A Kínával folytatott tárgyalást eredetileg Fellegi Tamás vezette. Változtat a két ország viszonyán, hogy Matolcsy György átvette a kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos beosztását?

A személyi változás minden tárgyalási szituációban újdonságot hozhat. A kínai fél nagyon pragmatikusan áll a változásokhoz, nekik az a fontos, hogy mi valósul meg a kapcsolatból. Rendkívül fontosak számukra a személyi kérdések, de tiszteletben tartják a másik fél kormányának döntését, és elsősorban a tartalomra koncentrálnak. Fellegi Tamást én kétszer is elkísértem a kínai tárgyalásaira, úgy gondolom, kiváló tárgyalópartner, és ezt a kínai fél is tudja róla. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy Matolcsy György is tökéletesen el fogja látni ezt a feladatot. A Kínával folytatott tárgyalások helyes értékeléséhez talán az a legfontosabb, hogy ne felejtkezzünk meg a két ország történelme, kultúrája közötti hatalmas különbségről. Ők másként élik meg ezt a kapcsolatot, más dolgok fontosak számukra. A gyakorlati vonatkozások, a közös ügyben tapasztalt kézzelfogható sikerek bizonyosan fontosabbak a tárgyalópartner személyénél.

A júniusi miniszterelnöki találkozó után még jelentős állampapír-vásárlást emlegettek – ez azonban nem valósult meg.

Kínai befektetők folyamatosan vásárolnak magyar állampapírt, mégpedig jelentős összegben. Azt fontos ezzel kapcsolatban megérteni, hogy a politikai találkozó látványos csúcspont a két ország kapcsolatában, de a gazdasági közeledés már jóval régebb óta zajlik. Ennek a folyamatnak a keretein belül például a kínai állam különböző befektetési társaságokon keresztül több tízmillió euró összegben vásárolt az ÁKK által 2011-ben kibocsátott kötvényekből és az MFB 2011. májusi kötvényeiből is.

Orbán Viktor a miniszterelnöki találkozó után azt nyilatkozta, az elért sikerek fényében ő biztosítottnak látja Magyarország középtávú gazdasági kilátásait. A jelenlegi gazdasági megítélésünk mégsem erre enged következtetni.

A kettő között nincs összefüggés. Az, hogy a kínai-magyar kapcsolatok folyamatosan bővülnek és erősödnek, tény. A miniszterelnök úr kijelentésének tartalma megvalósul, de ez nem csettintésre történik. Az a nyereség, amit a Kínával való kapcsolat jelent Magyarországnak, ennyi idő alatt nem tudott beérni. A miniszterelnöki találkozó során a kínai miniszterelnök bejelentett egy egymilliárd eurós hitelkeretet, amelyből magyarországi kínai befektetések, illetve kínai részvétellel megvalósuló magyar projektek finanszírozhatóak. Ennek a hitelkeretnek a kidolgozása folyamatban van, az MFB és a Kínai Fejlesztési Bank együtt dolgozik ennek a részletein. Egy hasonló léptékű program megalkotása még európai partnerekkel és nemzetközi pénzintézetekkel is egy-másfél év – ehhez képest mi rendkívül jól haladunk a részletek kidolgozásával. A hitelcsomag robbanásszerű lökést adhat majd a magyar vállalkozásoknak, de ki kell tudni várni. Így van ez az együttműködés más területein is.

A kínai fél több jelentős magyarországi befektetést is kezdeményezett. Mit lehet tudni ezekről? Mi az elvárás a befektetőkkel szemben?

Ezek a projektek magabiztos ütemben haladnak. Szó volt egy szolnoki citromsavgyárról, egy napelemgyárról, a BorsodChem megvásárlásáról, egy gyorsvasúti vonal kiépítéséről a Liszt Ferenc reptérre és több más befektetésről. Számos kínai cég képviselője érkezik az MFB-be is, akik fejleszteni és bővíteni akarják magyarországi érdekeltségeiket. A mi szempontunkból az a fontos, hogy ezek a befektetések munkahelyeket teremtsenek, hozzák magukkal a fejlett ipari kultúrát – ne csak összeszerelő üzemeket létesítsenek – és vegyék igénybe a magyar mérnöki tudást, tapasztalatot. Ha ez a három feltétel teljesül, én úgy gondolom, örömmel látjuk őket.