Rendkívül súlyos környezeti és gazdasági hatásai lesznek a klímaváltozásnak Kínában, élelem- és vízhiány, áradások és szárazság vár az országra a következő évtizedekben – állítja egy tanulmány.
A klímaváltozás lesz hosszú távon a kínai gazdaságot és a kínai emberek jólétét, egészségét és élelmiszer-ellátását leginkább veszélyeztető tényező – kongatja meg a vészharangot a központi vezetés által kiadott, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező legújabb jelentés.
Amennyiben semmilyen intézkedéssel nem próbálják meg ellensúlyozni a környezeti hatásokat, az ország gabonatermelése 2050-re akár 20 százalékkal is visszaeshet – áll a dokumentumban. Változnak az élelmiszer-termelés feltételei is, biztosan emelkedik ugyanis az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig a nyári és őszi időszakban koncentrálódik majd. A módosulások hatására akár teljesen eltűnhetnek egyes, ma még jelentős mezőgazdasági központok.
A tanulmány szerint az évszázad közepére a közigazgatási egységek felében vízhiány alakulhat ki, negyedükben súlyos, ami éves szinten kevesebb mint 500 köbméter egy főre jutó készletet jelent.
(A kínai állami vagyonalap tíz százalék körüli részesedést vásárolt a legnagyobb brit víz-és csatornaszolgáltatóban. A kínai állami vagyonalap tíz százalék körüli részesedést vásárolt a legnagyobb brit víz- és csatornaszolgáltatóban, a Thames Water Londonban - közölték Pekingben pénteken. Az ügylet értékét nem közölték. A kínai vagyonalapnak (China Investment Corp.) ez az első befektetése azóta, hogy tavaly meghirdették európai és amerikai infrastrukturális projektekben való részvétel politikáját. A CIC vagyona 410 milliárd dollárra tehető, az ország devizatartaléka meghaladja 3 ezer milliárd dollárt, és ezzel a legnagyobb a világon. A 4500 főt foglalkoztató Thames Water London és környékének 14 millió ügyfelét látja el.)
Az alacsony fekvésű parti városokra – ilyen például Sanghaj is – az óceán emelkedő vízszintje, a gyakori dagály és az extrém időjárási jelenségek, így például a tájfunok számának emelkedése fokozott veszélyt jelent majd. Az azokat védő töltések jelenleg nem nyújtanak elegendő védelmet – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Kína jelenleg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, szén-dioxid-kibocsátásának csökkenése azonban a következő években nem várható, az 2030-ig biztosan növekedni fog. A jelentés becslése szerint a kelet-ázsiai ország évente mintegy 10,4 százalékkal többet füstöl majd, vagyis az általa a levegőbe eresztett szén-dioxid mennyisége 2020-ra a 9-9,5 milliárd tonnát is elérheti. A British Petrol (BP) olaj- és gázóriás korábban hasonló számokat jósolt, hozzátéve, az emisszió elleni küzdelem Kínában a következő évtized elején akár a 10 ezer milliárd jüant (372 ezer milliárd forint) is elérheti. A kelet-ázsiai országban ez a második, globális felmelegedésről szóló hivatalos tanulmány, a 2011 végére datált jelentés készítői a korábbi, 2007-es kiadást aktualizálták, egészítették ki.
A 16 és 64 év közötti, vagyis a munkaképes korú lakosság aránya Kínában 0,1 százalékkal 74,4 százalékra csökkent a teljes lakosságon belül 2011-ben – jelentette be a nemzeti statisztikai hivatal csütörtökön. A mostani az első negatív irányú változás 2002 óta. „Ez csupán kis arányú változás, a munkaerő kérdésének azonban nagyobb hangsúlyt kellene szentelni” – áll a hivatal közleményében.
A társadalom elöregedése a következő évtizedek egyik legsúlyosabb társadalmi problémája lehet a kelet-ázsiai országban. Az 1979-ben bevezetett, egy gyermeket engedélyező hivatalos családtervezési politika következtében felgyorsult trend a legutóbbi, tavaly véget ért népszámlálás alkalmával már megmutatkozott. A felmérésből kiderült: a 60 év feletti lakosság aránya jelenleg 13,3 százalék, szemben a 2000–es népszámláláskori 10,3 százalékkal.
Kínában így mintegy 180 millió idős ember él, számuk a hivatalos kínai becslések szerint az évtized közepére a 216 milliót is elérheti. Teljes népességen belüli arányuk 2050-re csaknem 30 százalékot tesz majd ki – vélik a szakértők. A 14 éves vagy annál fiatalabb lakosok aránya ugyanakkor csupán 16,6 százalék, s igen gyorsan fogy, több mint 6 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt.
Az öregedő társadalom hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet, ez egyes iparágakban már ma is érezhető probléma. Az idősek arányának ugrásszerű növekedése ezen kívül hatalmas terhet ró majd a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerre, ezzel pedig az ország költségvetésére. A kérdés ezen túl társadalmi feszültségekhez is vezethet, az egyre több idős emberről ugyanis egyre kevesebb fiatalnak kell gondoskodnia.
A társadalom elöregedése a következő évtizedek egyik legsúlyosabb társadalmi problémája lehet a kelet-ázsiai országban. Az 1979-ben bevezetett, egy gyermeket engedélyező hivatalos családtervezési politika következtében felgyorsult trend a legutóbbi, tavaly véget ért népszámlálás alkalmával már megmutatkozott. A felmérésből kiderült: a 60 év feletti lakosság aránya jelenleg 13,3 százalék, szemben a 2000–es népszámláláskori 10,3 százalékkal.
Kínában így mintegy 180 millió idős ember él, számuk a hivatalos kínai becslések szerint az évtized közepére a 216 milliót is elérheti. Teljes népességen belüli arányuk 2050-re csaknem 30 százalékot tesz majd ki – vélik a szakértők. A 14 éves vagy annál fiatalabb lakosok aránya ugyanakkor csupán 16,6 százalék, s igen gyorsan fogy, több mint 6 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt.
Az öregedő társadalom hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet, ez egyes iparágakban már ma is érezhető probléma. Az idősek arányának ugrásszerű növekedése ezen kívül hatalmas terhet ró majd a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerre, ezzel pedig az ország költségvetésére. A kérdés ezen túl társadalmi feszültségekhez is vezethet, az egyre több idős emberről ugyanis egyre kevesebb fiatalnak kell gondoskodnia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése