2012. január 28., szombat

Kína 5 éves terve

Átfogó akciótervet állított össze Kína a klímaváltozás elleni harc 2011-2015 közti időszakára. Az ország célja az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a nem-szénalapú energiafelhasználás arányának növelése.


Tizenegy fő területet foglal magában a klímaváltozás elleni hivatalos kínai akcióterv - áll a kormány által kedden nyilvánosságra hozott, 2011-2015 közti időszakra vonatkozó fehér könyvben.


Az államtanács információs hivatala által kiadott dokumentum alapján a következő öt év során céljai elérésére Kína a jogi rendszert és a stratégiai tervezést erősíti majd, felgyorsítja a gazdaság átalakítását, fokozza a körforgásos gazdaság fejlesztését, optimalizálja az energiamixet és tovább növeli a zöld energiákba való befektetések volumenét. Folytatódnak és kibővülnek az energiatakarékossági és az alacsony kibocsátású kísérleti projektek, s a tervek közt egy kibocsátás-kereskedelmi rendszer felállítása, valamint a szén-dioxid-elnyelő és -tároló kapacitások bővítése is szerepel.


"Eddig a központi akciók elsősorban az ipari vállalatokra koncentráltak, most a termelőipar és a fogyasztók kibocsátás-csökkentése a cél. Ezen túl olyan politikákra van szükség, amely a kis- és közepes vállalatokat is az alacsony-kibocsátású gazdaság részévé teszik" - mondta Kang Jen-ping (Kang Yanbing), a fehér könyv egyik szerzője a kínai központi televíziónak, a CCTV-nek.


A kelet-ázsiai ország célja, hogy a GDP egy egységére jutó szén-dioxid-kibocsátást az évtized közepéig a 2010-es értékhez képest 17 százalékkal, a gazdasági teljesítmény egységére jutó energiafogyasztását pedig 16 százalékkal csökkentse.


Ezen túl a nem-szénalapú energiafelhasználás arányát a jelenlegi 8,6-ről 11,4 százalékra kívánják növelni az összes energiafelhasználáson belül.


A fehér könyv az elmúlt ötéves terv során elért eredményekről is megemlékezik. A központi statisztikák szerint 2010-re a 2005-ös szinthez képest 19 százalékkal sikerült visszaszorítani a GDP egységére jutó energiafelhasználást, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 1,5 milliárd tonnával csökkent.


Peking a jövő héten kezdődő ENSZ klímváltozási konferencia előttre időzítette a fehér könyv nyilvánosságra hozatalát. A dél-afrikai Durban városában november 28. és december 9. közt megtartott tanácskozás kapcsán Kína átfogó és aktív nemzetközi együttműködést sürget, amit a gazdasági válság sem szoríthat háttérbe.

"A klímaváltozás kezelése hosszú távú feladat, míg a pénzügyi nehézségek csak átmenetiek" - fogalmazott Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua), a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökhelyettese.

Korlátozzák a külföldi beruházókat, hogy növeljék a hazaiak dominanciáját és gyorsítsák a villanyautó-gyártást, ez az egyik üzenete a kínai kormány januárban életbe léptetett intézkedéseinek, melyek jelzik az ötéves tervciklus célkitűzéseit.

A Nemzeti Beruházásfejlesztési és Reformbizottság ( NDRC) már tavaly közreadta útmutató katalógusát, melynek 32 oldalán többek között meghatározta, hogy a Kínában működő vegyesvállalatokban nem lehet 50 százalékosnál magasabb a külföldiek tulajdoni hányada. Ez az első dokumentum, mely hivatalosan deklarálja a limitet.

Az indoklás szerint a továbbiakban meg szeretnék előzni azt, hogy bármilyen termékben domináljanak a multinacionális befektetők. Az autógyárak többségében eddig 51%-os volt a kínai tulajdoni hányad, mert csak
így kaptak beruházási engedélyt, ám néhány területen így is kisebbségben vannak a hazaiak: a motorvezérlőelektronika-gyártás 80 százalékát uralja a Bosch, a Delphi, a Denso, a Siemens és a VDO.

Az új rendelkezések leginkább a járműipart érintik, mely így a támogatottból az elfogadott kategóriába került. A döntés értelmében idén már nem kapnak vám- és adókedvezményeket a betelepülni szándékozó külföldi cégek, és a gyáralapítás engedélyeztetése is nehezebb lesz.
Az elmúlt évtizedben a belföldi keresletet jóval meghaladó mértékben bővült Kína autógyártó kapacitása, ami napjainkban azért jelent gondot, mert nem a tervezett mennyiségben sikerült exportálni az európai és észak-amerikai piacokra. A legtöbb kínai autót külföldön Oroszországban értékesítették, ám a BYD, Chery, Great Wall, Haima, Lifan és Geely tavalyi 35 ezer darabja messze elmarad a lehetőségektől és szándékoktól. Pedig győznék kapacitással, hiszen a már megvalósult beruházások többszörösen meghaladják a lassuló tempójú belső piac igényeit: a Kínai Autógyártók Szövetségének (CAAMC) adatai szerint 2010-ben még 32 százalékkal, 2011-ben már csak 5,3 százalékkal nőttek a személyautó-eladások, miközben a már megkezdett beruházásokkal a kínai járműgyártó kapacitás idén eléri az évi 27 millió darabot.

A külföldi cégek korlátozásánál a környezetvédelem a hivatalos jelszó: a kínai Tudományos Minisztérium szerint gyorsítani kell a hazai villanyautó-programot, melynek keretében 2015-ben legalább egymillió ilyen járműnek kell futnia az utakon. A vevők azonban még luxuskocsikra és sportterepjárókra vágynak: a kínaiak átlagosan 37 ezer euró értékben vásároltak német márkájú autókat 2011-ben. Ezek többségébe győri motorokat építettek, és ha csökken a kereslet a kínai piacon, akkor azt nemcsak az Audi Hungaria, hanem a magyar járműipar több cége is megérzi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése